mozaMedical by Mozaik Education

Típusai

levegőszennyezés
vízszennyezés
talajszennyezés
zajszennyezés
fényszennyezés
hőszennyezés
sugárszennyezés
vizuális környezetszennyezés

Környezetszennyezésnek az emberi társadalom környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait nevezzük.
Napjainkra a környezet szennyezése igen súlyos méreteket öltött. A külső gömbhéjak mindegyikét, azaz a légkört, a talajburkot, a vízburkot és az élővilágot is nagymértékben károsítjuk, sokszor visszafordíthatatlan károkat okozva.

Mi okozza?

túlnépesedés
fogyasztás
háztartások
hulladéktermelés
energiatermelés
ipar, gyártás
szennyvíz
közlekedés
mezőgazdaság
halászat
turizmus

A környezetszennyezésért az ember a felelős: az emberi populáció folyamatosan növekszik, amely nagyobb fogyasztást okoz. Az emberek életszínvonalának emelkedése szintén nagyobb fogyasztásra ösztönöz. Ehhez több energiára, valamint ipari és mezőgazdasági termelésre van szükség. A nagyobb fogyasztás több hulladék- és szennyvíztermelést von maga után.

Hatások–következmények

felmelegedés - A Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik.
üvegházgázok koncentrációnövekedése - Az emberi tevékenységek által, az utóbbi száz évben megnövekedett a kibocsátott üvegházgázok koncentrációja a légkörben. Ezek a gázok a hőt elnyelik, majd visszasugározzák a földfelszín felé.
hatalmas hulladéktermelés - A növekvő humán populáció és a növekvő fogyasztás következtében egyre több hulladék termelődik a Földön.
lakhatatlan területek - Bizonyos területek lakhatatlanná válnak a túlzott felmelegedés, az ivóvíz vagy a táplálék hiánya következtében.
szennyezett vizek - A felszíni és a felszín alatti vizek az emberi tevékenységek hatására szennyeződnek.
ózonréteg csökkenése - Az ózonréteget a légkörbe kerülő klór, fluor és bróm pusztítja. Ezek különféle termelő tevékenységek (például nehézipar) melléktermékeiként kerülnek a levegőbe, de a gépjárművek belső égésű motorjai is kibocsátják azokat.
szmog - A fosszilis tüzelőanyagok és a közlekedés által a levegőbe bocsátott szennyeződések miatt kialakuló füstköd.
savas eső - Járművek, valamint ipari létesítmények kén- és nitrogén-oxidokat bocsátanak ki. Ezek a levegőben vízzel érintkezve savakat hoznak létre. A földre savas eső formájában jutnak le. Az esővíz bemosódásakor pedig a savak a vizekbe kerülnek.
műtrágya, növényvédő szerek - Az állattenyésztés és a növénytermesztés során az élővizekbe, majd onnan párolgás útján a levegőbe kerülnek a szennyező anyagok.
erdők pusztulása - A leégett területekről a levegőbe, a talajba, majd onnan a vizekbe jutó hamu, nitrát és szerves szén az egész ökoszisztémára negatív hatással van.
eutrofizáció - A tápanyagszennyezés, amelyet a levegőben és a vizekben lévő túlzott nitrogén és foszfor okoz, súlyosan fenyegeti a vízminőséget, mivel az algák elszaporodását okozza. A víz zavarossá válik, nem jut fény a tó mélyebb rétegeibe, a vízinövények ott elpusztulnak. Ez oxigént von el a rendszerből, emiatt a felsőbbrendű fajok is kipusztulnak.
műanyagszennyezés - A műanyag hulladékok nagyon lassan bomlanak el. Bomlásuk során ráadásul mérgező anyagok szivárognak belőlük a talajba.
nagyvárosi hőszigetek - Az épületek, az üzemek és a közlekedés termelte hulladékhőt a szelek nagyobb távolságra is elszállítják, így melegítve tovább a Föld átlaghőmérsékletét.
klímaváltozás - Az üvegházgázok koncentrációnövekedése miatt növekszik a Föld átlaghőmérséklete, amely az éghajlatok változását eredményezi.
sivatagosodás - A növekvő hőmérséklet következtében bizonyos területek elsivatagosodnak, ezáltal terméketlenné válnak.
olvadás - A felmelegedés a jégmezők eltűnését, a gleccserek olvadását és az óceánok szintjének emelkedését is maga után vonja.
ivóvízhiány - Az elsivatagosodott területeken felüti fejét az ivóvízhiány.
élelmiszerhiány - A terméketlen tájakon szűkösen állnak rendelkezésre a megtermelhető élelmiszerek.
ökoszisztéma, tápláléklánc felborulása - A megváltozott életkörülmények és az élővilág pusztulása a tápláléklánc, valamint egész ökoszisztémák felborulását eredményezik.
élővilág pusztulása - A megváltozott klíma, a mezőgazdasági és ipari termelésből, valamint a hulladékokból kioldódó vegyszerek, a savas eső, az eutrofizáció mind az élővilág pusztulását eredményezi.
betegségek, járványok - Mind a hőség, mind a szennyezett vizek, élelmiszerek betegségeket és járványokat idéznek elő az embereknél és az egész élővilágban.
vizek szennyezése - A vízbe jutó szennyeződések elpusztítják a vízi élővilágot. A szennyezett vizek különféle betegségek, járványok terjedéséhez is hozzájárulnak.
óceáni szemétszigetek - A hatalmas hulladéktermelés, legfőképpen a műanyag hulladékok miatt az óceánok felszínén több millió négyzetkilométeres úszó szemétfoltok alakulnak ki, veszélyeztetve az óceánok élővilágát.
migráció - Az élelmiszer-és ivóvízhiány miatt lakhatatlanná vált területekről megindul az emberek tömeges migrációja az egyelőre még élhetőbb területek felé.
erózió - A növényzet pusztulása gyorsítja a talajeróziót, így terméketlenné téve az adott területet.
nagyobb energiafogyasztás - A felmelegedés és a városi hőszigetek kialakulása a klímaberendezések használatára ösztönzik az embereket, amely nagyobb energiafogyasztást okoz. A nagyobb energiaigényt pedig sok országban környezetszennyező, további felmelegedést okozó erőművek által fedezik.
tengerszint-emelkedés - A felmelegedés és az olvadás következtében a tengerek szintje megemelkedik, elöntéssel veszélyeztetve a tengerparti városokat és apróbb, kisebb tengerszint feletti magasságú szigeteket.

Hatások

A kibocsátott szennyező anyagok egy része, mint például az erdőégetésből, gépjárműforgalomból származó szén-dioxid és az állattenyésztésből származó metán megemeli az üvegházhatást okozó gázok koncentrációját a légkörben, ezáltal a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan növekszik.
Más szennyező anyagok, amelyek főként nehézipari tevékenységek melléktermékeiként kerülnek a levegőbe, a Földet körülvevő ózonréteget pusztítják. A nagyvárosok levegője különösen terhelt a szmog és a hőszennyezés következtében.

A vizeket a műtrágyák, növényvédő szerek, állati trágyák, olajok, vegyszerek szennyezik. A szennyvíztisztítás sok országban a mai napig megoldatlan probléma. Ráadásul a szennyeződések a vizekből a talajba kerülnek.
A talajokat az egyre fokozódó mennyiségű hulladék is terheli. Bizonyos fajta hulladékok elbomlási ideje több ezer év, ami alatt folyamatosan mérgező anyagok szivárognak belőlük a talajba.

Következmények

A felmelegedés és a városi hőszigetek kialakulása a klímaberendezések használatára ösztönzik az embereket, amely nagyobb energiafogyasztást okoz. A nagyobb energiaigényt pedig sok országban környezetszennyező, további felmelegedést okozó erőművek által fedezik.
A felmelegedett Földön megváltozik az éghajlat: bizonyos területek elsivatagosodnak, ezáltal terméketlenné válnak. A terméketlen tájakon szűkösen állnak rendelkezésre a megtermelhető élelmiszerek. Az elsivatagosodott területeken felüti a fejét az ivóvízhiány.

A felmelegedés a jégmezők eltűnését, a gleccserek olvadását és az óceánok szintjének emelkedését vonja maga után.
A megváltozott éghajlat, a mezőgazdasági és ipari termelésből, valamint a hulladékokból kioldódó vegyszerek, a savas eső, az eutrofizáció mind az élővilág pusztulását eredményezi. A megváltozott életkörülmények és az élővilág pusztulása a tápláléklánc, valamint egész ökoszisztémák felborulását eredményezik.
A vízbe jutó szennyeződések elpusztítják a vízi élővilágot. Mind a hőség, mind a szennyezett vizek, élelmiszerek különféle betegségek, járványok terjedéséhez is hozzájárulnak.

Bizonyos területek lakhatatlanná válnak a túlzott felmelegedés, az ivóvíz vagy a táplálék hiánya következtében. Ezekről a területekről megindul az emberek tömeges migrációja az egyelőre még élhetőbb területek felé.

Mit tehetsz te?

palackos víz helyett csapvíz
műanyag helyett üveg
műanyag helyett textilszatyor
olajat ne a lefolyóba
kevesebb permetszer
kevesebb hulladék
komposztálás
növénytelepítés
kevesebb autózás
dízel helyett elektromos
energiatakarékos háztartás
Palackos vizek helyett részesítsük előnyben a csapvizet! - A műanyag palackok nagy terhelést rónak a környezetre.
Műanyag edények helyett üvegedényeket használjunk! - A műanyagok nagy terhelést rónak a környezetre és az élővilágra.
Műanyag helyett textilszatyrot használjunk! - A műanyagok nagy terhelést rónak a környezetre és az élővilágra.
A használt étolajat ne a lefolyóba öntsük, hanem szelektíven gyűjtsük! - Egy csepp étolaj akár 1000 liter vizet is beszennyezhet, ha a lefolyóba öntjük.
Kevesebb vegyszerrel terheljük a földeket! - A permetezés csökkentésével kevesebb vegyszer jut a talajvizekbe.
Kevesebb hulladékot termeljünk! - A hulladékok lebomlása hosszú ideig tart és a bomlás során különféle vegyi anyagokkal szennyeződik a talaj.
Komposztáljunk! - A komposzt értékké alakítja a kidobott élelmiszert és más szerves anyagokat. A talajhoz adott komposzt javítja a talaj tulajdonságait, megakadályozza a talajeróziót és véd az elsivatagodástól.
Ültessünk növényeket! - Minél több növényt ültetünk, annál jobban védjük a talajt. Talajtakaróként funkcionálnak, felszívják a felesleges vizet és gyökereik rögzítik a talajt.
Kevesebbet használjuk az autót! - Részesítsük előnyben a kerékpáros, a gyalogos vagy a tömegközlekedést! Így sokkal kevesebb szennyező anyag kerül a levegőbe.
Dízel járművek helyett elektromos járművet használjunk! - A dízel gépjárműveknek jelentős a részecskekibocsátásuk. A részecskék legnagyobb része korom, amelyek megkötik az el nem égett szénhidrogéneket.
Tedd energiatakarékossá a háztartásodat! - Használj megújuló energiaforrásokat a háztartásodban a főzéshez, a világításhoz és a fűtéshez!

Földünk nagyon súlyos állapotba kerülhet, ha nem teszünk annak védelméért. Mi magunk is sokat tehetünk ennek elkerüléséért tudatos fogyasztói döntésekkel, életmódváltással. Például kevesebb műanyagot használunk, kevesebbet autózunk, szelektíven gyűjtjük a szemetet, komposztálunk és energiatakarékossá tesszük a háztartásunkat. Minden apró lépés számít!

Mit tehetünk? - Társadalmi szinten

közéleti döntések
helyes törvényhozás
erdőtelepítés
környezetvédelmi beruházások
hulladékgazdálkodás
szennyvíztisztítás
természetvédelem
közösségi közlekedés
szennyező technológiák megszüntetése
A közéleti döntéseknek nagy jelentősége van. - Felelősségteljes döntéseket hozzunk a közéleti tisztségviselők megválasztása során!
Támogassuk a helyes törvényhozást! - A környezet védelme érdekében megfelelő jogszabályi környezetet kell kialakítani.
Ne irtsuk az erdőket, ültessünk inkább fát! - A faültetéssel megakadályozhatjuk a talajeróziót, így kevesebb műtrágya és növényvédőszer kerül a vizekbe.
Megújuló energiaforrásokat alkalmazzunk! - A fosszilis tüzelőanyagokat használó erőművekből hatalmas mennyiségű szennyező anyag jut a légkörbe.
Kezeljük megfelelően a hulladékot! - Ha nem tartják be a hulladékkezelés szabályait, akkor veszélyes anyagok jutnak a talajba.
A szennyvizek tisztítására nagyobb figyelmet kell fordítani! - A fejlődő országokban a szennyvizek 95%-a tisztítás nélkül kerül az élővizekbe.
Figyeljünk a természetre! - A természet megóvása mindannyiunk közös érdeke.
Fontos a közösségi közlekedés fejlesztése! - Szükséges a tömegközlekedési, valamint a kerékpáros- és gyalogosbarát hálózatok fejlesztése.
Ellenőrizzük a szennyező anyagok kibocsátását! - A különböző üzemeknek, gyáraknak minél kevesebb szennyező anyagot kellene kibocsátaniuk a levegőbe, vizekbe, talajokba.

A társadalmak számára is jelentős kihívás a környezet védelme. A törvényhozók felelőssége kulcsfontosságú ebben a kérdésben. Jogszabályokkal kell elősegíteni a környezetvédelmi, természetvédelmi beruházásokat. Támogatni kell az erdőtelepítést, a közösségi közlekedést. Nagy figyelmet kell fordítani a helyes hulladékgazdálkodásra, a szennyvíztisztításra, és meg kell szüntetni a szennyező technológiákat.

Mit tehetünk? - Globálisan

túlnépesedés megállítása
globális programok indítása
új technológiák széles körű alkalmazása
a légköri szén-dioxid megkötése
A Föld túlnépesedésére megoldást kell találni! - A Föld népessége jelenleg meghaladja a 7,5 milliárd főt, becslések szerint 2024-re eléri a 8 milliárd főt. Nem tudni, hogy mennyi embert képes a Föld ekkora környezetterhelés mellett hosszú távon eltartani.
A problémák megoldására globális programok induljanak! - A környezetterhelés megszüntetésére sokszor nem elég helyi vagy országos szinten beavatkozni, hanem világszintű összefogásra van szükség. Ilyen például az óceáni szemétgyűjtő program elindítása.
Széleskörűen alkalmazzák az új technológiákat! - A környezetkímélő technológiákat globálisan, minden országban be kellene vezetni.
A légkörbe kerülő szén-dioxid megkötésére programot kell kidolgozni! - Szükséges egy olyan technológia kidolgozása, amellyel a szén-dioxidot ipari méretekben, vagyis évente több milliárd tonnát tudnának kivonni a légkörből.

A környezetterhelés megszüntetéséhez sokszor nem elég helyi vagy országos szinten beavatkozni, hanem világszintű összefogásra van szükség. Ilyen például az óceáni szemétgyűjtő program elindítása. Megoldást kell találni a túlnépesedés és túlfogyasztás problémájára, mert nem tudni, hogy mennyi embert képes a Föld ekkora környezetterhelés mellett hosszú távon eltartani. Minél szélesebb körben kell elterjeszteni a környezetkímélő technológiákat például az energiatermelés, a közlekedés és a csomagolás terén. Ezenkívül szükséges egy olyan technológia kidolgozása, amellyel a szén-dioxidot ipari méretekben, vagyis évente több milliárd tonna mennyiségben tudnának kivonni a légkörből.